Ion Luca Caragiale után és Rusznyák Aladár elveszett nyersfordítása alapján írta Mohácsi István nomeg Mohácsi János

Bemutató: 2009. október 2.

Az előadás időtartama: 2 óra 35 perc

Az előadás plakátja NYOMTATHATÓ (PDF) verzióban letölthető ITT >>
Az előadás műsorfüzete (PDF) letölthető, megnyitható ITT >>

elveszett polgárok, elveszett nagyközönség, elveszett választók:
Schum László, Czéh Dániel, Farkas Szabina, Víg Diána, Juhász Gerda, Dargó Gergely, Lőrincz Adrienn, Nagy Dóra, Inhof Kornél, Katona Zoltán, Háber László

elveszett zenekar:
Kovács Márton, Rozs Tamás, Károly Zoltán, Barkóczi László, Bakró-Nagy György, Harteinstein Dániel

Egy elveszett koncepció
Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél című darabja abban a magyar néző számára úgyszólván ismeretlen helyzetben játszódik, amikor piszlicsáré magánügyek határozzák meg egy város, egy ország sorsát, és földhözragadt, személyes, helyi érdekek illetve olümposzi magasból érkező párthatározatok irányítják a helyi kisközösségek életét. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy ezt az egzotikumot valahogyan érthetővé tegyük, közelebb hozzuk a hazai közönség számára.

A Caragiale-dramaturgiát konzekvensen végigvisszük, és a szerzővel nem is annyira ellentétben, ám az írott anyaggal szemben megkíséreljük a darab végét a dürrenmatti 21 pont szellemében meghatározni, amely szerint egy történetet akkor gondolunk végig következetesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be. Nyelvileg is átfésüljük a darabot Mohácsi Istvánnal közösen, Rusznyák Aladár nyersfordítása alapján. A darab jelzésszerű tömegjeleneteit élővé és a cselekmény szövetét átitatóvá tesszük, ahogyan a politika is belehatol a magánszféra legintimebb pillanataiba is. Formailag Kovács Márton népi gyökerű zenéje fogja így átitatni az előadást. A színpad – Fodor Viola díszlete és Remete Kriszta jelmezei – most se 19. századi román, se 21. századi magyar, hanem egyedi, önálló világot sugallanak majd.

Rendező: Mohácsi János Érdemes művész