A Pécsi Szabadtéri Játékok és a Pécsi Nemzeti Színház közös produkciója.

Írta: Zágon István-Nóti Károly-Eisemann Mihály

Zágon István színdarabját és Nóti Károly film forgatókönyvét zenés színpadra alkalmazta: Vajda Anikó és Vajda Katalin
A betétdalok zenéjét szerezte: Eisemann Mihály, Márkus Alfréd, De Fries Károly
A dalszövegeket írták: Harmath Imre, Huzly (Füredi) Imre, Kalmár Tibor, Kellér Dezső, Mihály István, Szilágyi László, Zágon István

Bemutató: 2007. október 5.

Az előadás időtartama: 3 óra

A bájosan kalandos, tipikusan budapesti történetnek kalandos a születése is. Az eredeti muvet Zágon István írta 1930-ban a Magyar Színháznak ajánlva – a főszerepet az ott szerződésben lévő Csortos Gyulának szánva. Csortosnak tetszett a szerep, de nem sokkal a próbák kezdete után elszerződött a Nemzeti Színházhoz, így a munka félbeszakadt.
Még ugyanabban az évben Albert Samek, csehországi német filmvállalkozó készült filmet forgatni a történetből – meg is hívták rá az akkori idők híres rendezőjét, Székely Istvánt. Nóti Károly írta a forgatókönyvet, beleszőve – nyilvánvalóan üzleti meggondolásból – egy szerelmi szálat is. Schneider szerepét Gózon Gyulának szánta, de Székely István Kabos Gyulát választotta – megváltoztatva ezzel a film egész koncepcióját. Az elkészült és 1931 november 27-én bemutatott mualkotás indította el Magyarországon a hangosfilm-gyártást.
A jelenlegi változatot a Nóti-féle forgatókönyv felhasználásával, Eisemann Mihály tizenkét slágerével ötvözve „a Vajda lányok”, Katalin és Anikó írták és formálták sikeres színpadi muvé.
A sok toldozás-foldozás jót tett az alapmunek: súlytalan, könnyed komédiából társadalmi korképet rajzoló zenés vígjátékká izmosodott. Hőse, az örök kispolgár, aki felesége unszolására kipróbálja a „felsőbb társadalmi osztályok” életstílusát, de végül fellázad a nagypolgárok úri allurjeivel szemben, és ragaszkodik a maga nehéz munkával fenntartott, egyszeru értékeket felmutató életviteléhez.