Írta: Luigi Pirandello
Fordította: Füsi József

Bemutató: 2003. október 24.
Az előadás már nincs műsoron.

Umbriai villájában húsz éve éli furcsa életét egy őrült arisztokrata. Egykor IV. Henrik jelmezébe bújva részt vett a farsangi fölvonuláson, de lova megbokrosodott, ledobta magáról, és olyan szerencsétlenül esett, hogy a fejét ért ütéstől megháborodva azóta IV. Henriknek képzeli magát. Hogy valóban őrült vagy csak játssza a háborodottat, mert nem kíván részt venni az általa mélyen lenézett társadalom életében, ki tudja. Családja megpróbálja kibillenteni jól megszervezett, őrült egyensúlyából, ez sikerül is...

Liugi Pirandello egyik levelében meséli el azt a kis történetet, amelynek alapján a IV. Henrik keletkezett: "Akarod tudni, hogyan jutott eszembe ennek a tragédiának az ötlete? Pontosan úgy, ahogy szereplőmnek, Belcredinek a jelmezes felvonulás gondolata: egy képes újság nézegetése közben...
"Belcredi: Az én ötletem volt... Egy kaszinóban történt, egy november eleji estén. Egy német képeslapot lapozgattam. Természetesen csak a képeket nézegettem, mert nem tudok németül. Az egyik rajz a császárt ábrázolta... Lóháton ült... ez a kép adta a jelmezes felvonulás ötletét..."
...újságban láttam egy történelmi jelmezekbe öltözött farsangi felvonulás képét, amelyet a Villa Pamphili-ben rendezett egy arisztokrata kör tagsága (ha jól emlékszem, egy vadász kör volt), és hirtelen arra gondoltam: Ha valamelyik, királynak vagy császárnak öltözött úr véletlenül lebuknék a lóról, a nyakszirtjére esnék, és megbolondulna, valóban annak a személynek képzelné magát, akinek a jelmezébe felöltözött? Mint látod, az első gondolat természetesen egy kép alapján született meg bennem."

A IV. Henrik, ez a "tragédia három felvonásban", Luigi Pirandellonak nemcsak drámái, de összes művei között is központi helyet foglal el. A tragédia, amely 1922-ben készült, és még abban az évben színre is került - öszszegyűjti és harmonikus egységbe foglalja mindazokat a tételeket, amelyeket azóta "pirandellizmus"-nak neveznek. A IV. Henrik Pirandello első olyan drámája, amely Olaszországban vitathatatlanul sikert aratott. Külföldön is 1922-től kezdve vált ismertté Pirandello neve és drámai munkássága...

(Benjamin Crémieux: IV. Henrik és Luigi Pirandello dramaturgiája Avant-Scene 162. Ford: dr. Hársing Lajos)