Bemutató: 2003. november 14.
Az előadás már nincs műsoron.

Zenéjét szerezte: Bartók Béla

Hangfelvételről közreműködik a Pécsi Szimfonikus Zenekar.
Vezényel: Hamar Zsolt

Az aktuális szereposztásról érdeklődjön jegyirodánkban!
Tel.:72/512-669

Bartók Béla egész életében szenvedélyesen vonzódott a színpadhoz. Még szimfonikus és kamarazenei alkotásaiban is élesen vésett, egymással küzdő zenei karakterek sorsának cselekményes, drámai kifejtése ölt alakot. Megmintázásában nélkülözhetetlen eszközei a zenében megőrzött mozdulatok, táncok.

Nem csoda, ha a színpadi táncművészet világszerte mind gyakrabban fordul inspirációért Bartók muzsikájához. Az önálló, mai értelemben vett magyar balett-művészet meg éppen az ő táncjátékán és pantomimján nőtt fel. Ehhez a magas mértékhez kellett magát újra meg újra hozzámérnie fejlődésének különböző állomásain attól kezdve, hogy 1917-ben először birkózott A fából faragott királyfi színpadi megvalósításával.

-------------------------------

A fából faragott királyfi

Szeretettel és méltó tisztelettel nyúltam Bartók Béla A fából faragott királyfi című művéhez. Tettem ezt azért is, mert a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója utáni nyitó előadáson, 1984-ben én táncolhattam a címszerepet, a Fabábut. Ez az esztendő volt többek között az Operaház épülete 100 éves évfordulójának ünnepi előadása.
Ez a fantasztikus zene végigkísérte eddigi pályafutásomat. Tiszteletben tartva a bartóki hagyományt és örökséget, nem eltérve az eredeti történettől, munkatársaim segítségével mai kornak megfelelővé próbáltuk megalkotni A fából faragott királyfi-t, megértve a műben rejlő mondanivalót, humort és fanyarságot. Megpróbáltuk a mai közönségnek teljesen érthetővé és világossá tenni a történetet. Alkotótársaim, a Pécsi Szimfonikusok, Tresz Zsuzsa tervező, a táncosaink és a teljes műszaki személyzet nagy örömmel dolgozott azon, hogy ezt a komoly művet mégis szórakoztatóan tárhassuk a nagyközönség elé. Azt kívánom, hogy szeressék meg ezen kis ország egyik legnagyobb zeneszerzőjének és a Pécsi Balettnek ezt az előadását.

Keveházi Gábor
Kossuth díjas kiváló művész
Koreográfus, balett igazgató

-------------------------------

A csodálatos mandarin

Felkavaró zene, kihunyni nem akaró vágy, mindent elsöprő, idealizált szerelem, sorsszerűség, dráma, groteszk irónia, tisztaság. A másság és az attól való félelemből születő intolerancia szembenállásáról van szó. Egy materialista értékrendű világ kerül szembe egy idealista értékrendű világgal… Számomra ez a Mandarin története, amely számtalan feldolgozást megélve napjainkban már klasszikus műnek számít.
Nem egyfajta „sorsszerű kötelezettségből”, hanem lázas érdeklődéssel fogtam a darab elkészítéséhez. Évekkel ezelőtt gyermeki, távolságtartó kíváncsisággal fordultam a mű felé.
Minél közelebb kerültem hozzá, egyre tisztább formában kezdtek kibontakozni a darabnak számomra személyes jelentéstartalmai. Bartók pantomimnak szánta zeneművét, amelyet most szándékaim szerint egy viharos táncdrámává kívántam gyúrni, amellyel egyben hallható és láthatóvá is válik a zene.

Egerházi Attila
Harangozó díjas
Koreográfus, művészeti vezető