FŐOLDALRA HÍRLEVÉL A SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE-FOTÓK JEGYINFORMÁCIÓ E-MAIL NÉZŐTÉR
  English version
2017. október2017. november2017. december
H K Sz Cs P Sz V


1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30



Nagyszínház
2017. november 18., Szombat
Nincs előadás.

Kamaraszínház
2017. november 18., Szombat
Nincs előadás.

Szobaszínház
2017. november 18., Szombat
Nincs előadás.

Stúdiószínház
2017. november 18., Szombat
Nincs előadás.

Eck Imre Balett-terem
2017. november 18., Szombat
Nincs előadás.


Nagyobb térképre váltás



A képre, vagy IDE kattintva megfigyelheti, milyen rálátás nyílik a Nagyszínház színpadára.



A Pécsi Nemzeti Színház Támogatói






Látogatók száma:


hspace=0
2010/2011-ES ÉVADUNK HÍREI
ELHUNYT N. SZABÓ SÁNDOR
 
A Pécsi Nemzeti Színház mély fájdalommal tudatja, hogy életének 67. évében
2011. május 14-én elhunyt N. Szabó Sándor a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja.


1964-ben kezdte pályafutását a Szegedi Nemzeti Színházban.
Az első tíz évben Szegeden, Szolnokon és a Déryné Színházban játszott. 1973 óta tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak.

A közel négy évtized alatt Pécsett a színpadi szerepek egész sorát játszotta. Valamennyi műfajban – mind a drámai (prózai), mind a zenés szerepekben egyaránt  otthon érzte magát, kiválóan énekelt és táncolt.

Bóni gróftól a Hamlet Claudiusáig, a Cabaret Konferansziéjától az Osztrigás Mici Petipontjáig,  a Ványa Bácsi Szerebjakov professzorától az Oliver Faginjéig, a Denevér Frosch-áig (bal oldali képünkön) terjedt szerepeinek széles skálája, valamennyi sikeresen megformált szerepében  maradandót alkotott. Jobb oldali képünkön utolsó szerepe a Kopogós römi Weller Martinja.

Alakításait az ízlés, az író és a rendező elképzelésének megvalósítása jellemezte. Lelkiismeretesen és alázattal készült fel szerepeire, nagy segítségére volt fiatal és tapasztalt kollégáinak is.

Népszerű és kedvelt művésze volt  Pécs város közönségének. Csak  Pécsett  közel kétszáz  szerepet alakított, ám pályája során szerepeinek száma meghaladta a háromszázat! A város kulturális életének is aktív résztvevője volt, amiért neki ítélték Pécs Város Közművelődési díját. Több mint 25 éve vezették a Sziporka Gyermekszínházat feleségével Unger Pálmával és a színház gyakran növendékei közül választott gyermekszereplőket előadásaihoz. Színházi munkásságát Szendrő József-díjjal ismerte el a társulat titkos szavazással, majd a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjává választották.
Idén márciusban a Színházi Világnapon a MASZK és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat vehette át. (bal alsó képünkön)

N. Szabó Sándort a Pécsi Nemzeti Színház és a Színházi Dolgozók Szakszervezete saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés.

Pécs, 2011. május 14.
A Pécsi Nemzeti Színház Társulata fájó szívvel tudatja mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy
Czukker Csilla énekkari tag
46. éves korában, türelemmel viselt hosszú szenvedés után elhunyt. Végső búcsút 2011. április 13-án, 13.30 órakor veszünk tőle a pécsi központi temetőben.
Emlékét kegyelettel megőrizzük.
Gobbi Hilda-életműdíj N. Szabó Sándornak

A színházi világnap (március 27.) alkalmából az idén is odaítélték a Gobbi Hilda-, a Soós Imre-, a Hevesi Sándor- és a Vámos László-díjakat. Negyedszer szerepel az elismerések között az Amphiteátrum-díj, amelyet a Szabadtéri Színpadok Szövetsége hozott létre - közölte a hétfő esti budapesti jótékonysági és díjátadó gálát szervező MASZK Országos Színészegyesület az MTI-vel.
A MASZK és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat az idén N. Szabó Sándornak, a Pécsi Nemzeti Színház művészének ítélték oda.








Zeneakadémisták a Pécsi Opera Színpadán!
2011. március 9-én, szerdán 11.00 órától Gulyás Dénes operaigazgató (képünkön) több száz néző előtt tartott meghívásos meghallgatást a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem budapesti és pécsi végzős opera szakos növendékei számára.
A meghallgatás célja volt, hogy a növendékek tudása és tehetsége tényleges színpadi körülmények között, a nagyszínház akusztikájában kerüljön megmérettetésre.
Képünk a nagy érdeklődés mellett lezajlott eseményen készült.

ÚJ VEZETŐK SZÍNHÁZUNK ÉLÉN!
Tájékoztatjuk Tisztelt Nézőinket és a Kedves Érdeklődőket, hogy 2011. február 16-tól új vezetés dolgozik a Pécsi Nemzeti Színház élén.
Az igazgatói posztra kiírt pályázat nyertese (a pályázat ITT olvasható...) Rázga Miklós színművész igazgatja Színházunkat, az operatagozat igazgatói teendőit pedig Gulyás Dénes operaénekes látja el.
Idei évadunk (2010/2011) az előzetes tervek szerint kerül lebonyolításra.
A 2011/2012-es évadot már az új vezetés munkája fémjelzi.
Bánffy Miklós-díj SIMON ISTVÁNNAK
Nemzeti Ünnepünk alkalmából 2011. március 15-én Bánffy Miklós-díjat vehetett át SIMON ISTVÁN színházunk nyugállományba vonuló Igazgatási Igazgatója, a Pécsi Nemzeti Színház Örökös Tagja Réthelyi Miklóstól a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetőjétől és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkártól.
Kitüntetéséhez szívből gratulál a Pécsi Nemzeti Színház Igazgatósága és Társulata.
PARASZTOPERA a XI. POSzT-on (2011. június 9-18.) | Ismét versenyben a Pécsi Nemzeti Színház társulata!
Hivatalossá vált a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramja.
A korábbi évek hagyományaival szakítva idén első alkalommal 3 válogató tekintette meg a 2010. március 1. és 2011. február 28. között bemutatott hazai és határontúli magyar színházak előadásait.
Szilágyi Lenke fotóművész, Vekerdy Tamás pszichológus, és Urbán Balázs színikritikus átlag 160 előadást tekintettek meg, és a Pécsi Nemzeti Színház PARASZTOPERA előadását is beválogatták XI. POSzT versenyprogramjába.
VERSENYPROGRAM ITT...
A CSODALÁMPA által életre keltett mesesarok
májustól Pécsett is működik...

Egy pillanatig sem merült fel kérdés a Pécsi Nemzeti Színház vezetőségében és művészeiben, sőt nagy örömmel fogadták és vállalták el a Csodalámpa Alapítvány felkérését, hogy a Pécsi Gyermekklinika Oncohaematológiai Osztályán 2,5 éve kialakított könyvsarokban meséket olvassanak fel, vagy játszanak el az itt fekvő kisbetegeknek.

A Csodalámpa Alapítvány 2003. óta 1218 kisgyerek kívánságát teljesítette már, azzal hogy számukra megközelíthetetlen hírességekkel találkozhattak, elérhetetlen helyekre juthattak el, azt tehették, amire még sohasem volt lehetőségük, kipróbálhattak olyan dolgokat, amelyekről eddig csak álmodoztak, például repülőgépen vagy a legendás Orient Expressen utazhattak vagy egyszerűen 'csak' megkapták a régen áhított játékot.

A Libri Könyváruház támogatásával a Csodalámpa Alapítvány új ötlettel állt elő a kórházakban, klinikákon kialakított könyvsarokban művészek látogatják meg és olvasnak fel meséket a kisbetegeknek. Budapesten már hét könyvsarok működik, ebből a Tűzoltó u-i Klinikán már két éve kéthetente járnak felolvasni a színészek. A vidéki színházak közül másodikként csatlakozott a Pécsi Nemzeti Színház a kezdeményezéshez, így Bezdánné Végh Tünde onkológiai nővér, a Csodalámpa Alapítvány helyi régióvezetője segítségével májustól a Pécsi Gyermekklinikán is működik a mesesarok.

Terveink szerint kezdetben kéthetente egyszer fogják a művészek meglátogatni a kisbetegeket, meséket fognak felolvasni, mellyel, ha csak rövid időre is, de talán feledtethetik velük és szüleikkel a mindennapok küzdelmeit, a kezelések nehézségeit, fájdalmait, mosolyt varázsolva az arcukra, remélve, hogy ezzel segíthetik a gyógyulásuk hosszú folyamatát.

Az első mesedélutánt május 6-án 17 órakor tartottuk a Pécsi Gyermekklinikán (Pécs, József A. u. 7.) amikor Balikó Tamás látogatott el a gyerekekhez a kórházba.
Őt követte Györfi Anna, Herczeg Adrienn, Pál András, Kovács Mimi, Lipics Zsolt, Józsa Richárd, Stubendek Katalin, N. Szabó Sándor és Darabont Mikold, Gulyás Dénes, Füsti Molnár Éva, Märcz Fruzsina.
Az eseményeken készültek Danyi Judit és Körtvélyesi László fotói.

Kattintson IDE, vagy a képre...
Csaba Zita-díj
Csaba Zita (1941-2010) a 2009/2010-es színházi évadnyitó társulati ülésén már nagybetegen, az egy emberként felálló társulat szűnni nem akaró vastapsa közepette vehette át a színház művészei által alapított Hívó-díjat, melyet a színművészek titkos szavazással ítélnek oda a művészi munkásságukat háttérből legjobban elősegítő személyiségnek...
Csaba Zita halálát követően a Társulat döntése alapján a Hívó-díjat Csaba Zita-díjnak nevezi el...
Csaba Zita (1941 - 2010)

A Pécsi Nemzeti Színház és a Magyar Színházi Társaság mély fájdalommal tudatja, hogy életének 69. évében, türelemmel viselt hosszú betegség után eltávozott Csaba Zita, a színház főtitkára.
1972 óta tagja a társulatnak, először gazdasági ügyintézőként, majd 1977-től művészeti titkárként tevékenykedett.
1983 óta a színház főtitkára, a Pécsi Nemzeti Színház meghatározó egyénisége.
Közel négy évtizedes tevékenységét az egész magyar színházi társadalom ismerte és elismerte, nagyra becsülte.
Valamennyi magyar színházban etalonként ejtették ki a nevét, valamennyi magyar társulat vezetőivel, titkárságával kiváló kapcsolatokat ápolt.
Munkásságát 1981-ben Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerték el, 1992-ben a Magyar Színházi Társaság a Bálint Lajos Vándorgyűrűt adományozta részére.
1996-ban a Pécsi Nemzeti Színházért -Nívódíjban részesült, majd a társulat 2003-ban a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjává nyilvánította.
Legutóbb, a 2009/2010-es színházi évad nyitó-társulati ülésén már nagybetegen, az egy emberként felálló társulat szűnni nem akaró vastapsa közepette vehette át a színház művészei által alapított Hívó-díjat, melyet a színművészek titkos szavazással ítélnek oda a művészi munkásságukat háttérből legjobban elősegítő személyiségnek...
Csaba Zita halálát követően a Társulat a Hívó-díjat Csaba Zita-díjnak nevezte el...

Csaba Zitát a Pécsi Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, temetése 2010. április 7-én, szerdán 14.00 órakor volt a Pécsi Központi Temetőben.
ÚJABB ELISMERÉSEK SZÍNHÁZUNKNAK!
Színikritikusok díja | 2008/2009

A Mohácsi János által rendezett ISTENÍTÉLET című előadásunk elnyerte az évad LEGJOBB ELŐADÁSA díjat!
Az előadás zenei vezetője, Kovács Márton pedig Különdíjban részesült!


A díjazottak teljes listája ITT olvasható...
A budapesti Thália Színházban megrendezett díjátadón készült fotóalbum ITT látható... (Fotók: Szkárossy Zsuzsa)

Színházunk Örökös Tagja Bódis Irén 80 éves | Szívből gratulálunk! | 2009. szeptember 18.
A Pécsi Nemzeti Színház vezetői és kollégái köszöntötték Bódis Irénkét 80. születésnapja alkalmából.

Az ünnepségen készült fotóinkat megtekintheti a képre kattintva!


2008/2009-ES ÉVADUNK HÍREI

Csöpi (Gűth János) és Sipi (Sipos László)

Húsz esztendeje már, hogy március 21-én meghalt a 34 esztendős dramaturg, Gűth János és a 32 éves színművész, Sipos László...
Csöpi, amikor megtudja, hogy Sipi és a két Józsi (Pilinczes és Werner) mellett van még hely a Skodában, úgy dönt, vesszen inkább a vonatjegye, a fiúkkal megy haza. Van mit megbeszélniük - gondolja, miközben megfűzi Pilinczest, üljön már hátra, mert az ő hosszú lábai elöl jobban elférnek. Közben a hatoson, a dunaújvárosi egyenesben egy elhagyott kivilágítatlan pótkocsiba belerohan egy autó. Rendőrök, mentők, ahogy kell; áldozatok, roncsautó el; kivilágítatlan pótkocsi marad!...

TOVÁBB... | Juhász László írása a TERASZ.HU-n...
A Pécsi Nemzeti Színház egy sötét tónusú különlegességgel várja közönségét: a dán DOGMA 95 csoport egyik alapító atyjának, Thomas Vinterberg-nek a tabuterhes családi pszichodrámát feldolgozó Születésnap című kultuszfilmjét Csiszár Imre állította színpadra Ünnep címmel.
A családfő 50. születésnapjára gyűlnek össze a Hansen-família tagjai: luxuskastély, ünnepi teríték, elsőrangú személyzet, elit vendégsereg, emelkedett hangulat, a három felnőtt gyerek is az asztal körül. Kifogástalan családi idill, ünnep. És ekkor az egyik fiú pohárköszöntőre emelkedik...
A polgári díszletek között igazi antik családi dráma bontakozik ki: vérfertőző apa, öngyilkosságba menekülő lány, bosszúra éhes fivér. Csoportos lelki sztriptíz veszi kezdetét, melyben elrontott, elhazudott, kudarcos életek egész sora tárul fel. A sima, idilli felszín kárpitja felhasad, s mögötte szédítő mélység nyílik meg, az elegáns, finom ünnepség káoszba, szégyenbe fúl. A fékevesztett danse macabre-ban nemcsak a régmúlt bűntetteire, hanem a 'tegnapi' hazugságokra, csalásokra is fény derül, s a romok mindent maguk alá temetnek. Hová vezet a családi bűnök eltitkolása, s az indulatok elfojtása? Hová az elit szalon-nyugalom kegyetlen vaksága-némasága? Van-e létjogosultsága a lázadásnak, s lehet-e végérvényesen szakítani egy hazug, képmutató világgal?
Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a pécsi társulat új bemutatója január 23-án 19.00 órától a Nagyszínház színpadán.
A vérfertőző, despota apát Balikó Tamás direktor, a megalkuvó anyát Füsti Molnár Éva alakítja, gyerekeik szerepében pedig Herczeg Adriennt, Pál Andrást és Köles Ferencet láthatják.
Sok szeretettel várjuk Önöket! | AZ ÜNNEP fotóalbum...
Életének 96. évében elhúnyt Czímer József, érdemes és kiváló művész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja.

Dramaturgi munkásságát az Ifjúsági Színházban kezdte, ezt követően a Petőfi Színház dramaturgja, majd 1956-tól 1968-ig a Vígszínház tagja.
1968-tól 1988-ig volt a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturgja, s e minőségében elévülhetetlen érdemeket szerzett a kor legkiválóbb drámaíróinak Pécsre hozatalában.
A 70-es években a pécsi színház volt a kortárs drámák fellegvára. Illyés Gyula Czímer József bábáskodása mellett írt a Pécsi Nemzeti Színház részére 11 drámát, köztük a Testvérek, a Bölcsek a fán vagy a Homokzsák c. műveket.
Ugyancsak Czímer József által lett a pécsi színház háziszerzője Hernádi Gyula, Páskándi Géza, de ő iratott drámát Garai Gáborral, Sándor Ivánnal, Pilinszky Jánossal.
A világirodalom számos klasszikus és kortárs drámájának fordítójaként is közismert a magyar színházi életben.

Czímer Józsefet a Pécsi Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés.
Domján Edit-díj Darabont Mikoldnak

A Domján Edit Alapítvány kuratóriuma a 2008. évi Domján Edit-díjat a Pécsi Nemzeti Színház művésznőjének Darabont Mikoldnak ítélte oda az elmúlt évadokban nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményéért. A díjat 2008. december 12-én az Istenítélet című dráma előadásának megkezdése előtt adta át Vajda Márta a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára.

Szakonyi Károly írása
Felolvasta Vajda Márta a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára a díj átadásakor.

Tisztelt hallgatóim, hölgyeim és uraim!

Ma este nem csupán Miller drámájának előadása jelent ünnepet, de egy kedves színházi epizód is: a Domján Edit- díj átadása.

Szeretném hinni, hogy sokan emlékeznek még Domján Editre, a nagyszerű tehetségű színésznőre, aki a szegedi pályakezdés után a fővárosban aratott szép és feledhetetlen sikereket. Ott volt az első pesti musical teátrum, a Petőfi Színház indulásánál, ahol a Koldusopera Pollyjaként, de elsősorban Molnár Ferenc Üvegcipő című darabjában tűnt fel bájos lényével, elbűvölő nőiességével. Aztán a budapesti Nemzeti várta, majd hosszú időkre a Madách Színház. A Bolond lány című Achard vígjátékban való alakítását, a butus szobalány pikáns szerepét máig emlegetik akik látták. De klasszikusok és modern drámák sorát játszotta el - sajnos rövid pályafutása alatt. 1972 karácsonyán, a délutáni előadáson hiába várták a Madách Kamarában, Edit nem érkezett meg, és nem érkezett meg a színházba soha többé. Negyvenévesen, előre eldöntött szándéka szerint, önkezével vetett véget életének. Pedig sikerei teljében volt, és derűjét ismerve senki sem hihette el, hogy menekülni akar. Fiatalon ment el, és mi úgy emlékezhetünk rá, mint színpadi csodára, szerepeiben a tökéletes nő megtestesítőjére.

Emlékét az 1971-ben létrejött Domján Edit Alapítvány őrzi, amit barátai, tisztelői hoztak létre, köztük olyanok, mint Psota Irén, Szinetár Miklós, Almási Éva, Petrovics Emil. Az alapítvány kuratóriuma minden év karácsony idején Domján Edit díjjal tüntet ki egy vidéki színházban játszó fiatal színésznőt. Eddig 18-an kapták meg a díjat.,

Az idén a pécsi Nemzeti Színház művésznőjére esett a választás. Arra a színésznőre, aki Marosvásárhelyen végezte el a Színművészeti Egyetemet 2001ben. Városának színházában azonnal főszerepeket játszott. 2oo5-ben hívták meg a pécsi színházhoz. Játszotta azóta a Liliom főszerepét, Hony-t a Nem félünk a farkasról című darabban, Shakespeare Vizkeresztjének Violájaként is sikert aratott, és ugyancsak emlékezhetnek Háy János Senák című darabjában Marika alakítására. Nagyszerű, fiatal tehetség, méltó arra, hogy a Domján díjasok sorába lépjen.

Kitüntetettünk tehát a színház művésznője: DARABONT MIKOLD!

Kérem, vegye át a díjat, és a kuratórium üdvözletét! További szép sikereket kívánunk!
A Baráti Kör első találkozója... | 2008. december 5.

Tóth László fotói ITT...

  
Dalban mondják el
Koldusopera bemutató a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában | 2008. november 28. | 19.30h

Balikó Tamás direktor musical remeke, a Kölyök, a nagysikerű Istenítélet és Bolero-Carmina Burana bemutatóink után, egy újabb régi, kedves ismerős örvendezteti meg a Pécsi Nemzeti Színház közönségét. A méltán népszerű Hajmeresztő, Liliom és A hülyéje előadások rendezője, Béres Attila ezúttal Brecht és Kurt Weill groteszk hangvételű zenés darabját, a Koldusoperát állította színpadra.
A 20. századi avantgárd eme sikerdarabja a kapitalizmus bírálatáról, a gengszterből lett üzletemberről, az alvilág és a rendőrség összefonódásáról, a szegénység vámszedőiről, a morális törvények teljes elértéktelenedéséről beszél az opera-operett-musical könnyeden ironikus, 'kevert', parodisztikus nyelvén.
S hogy e 3 garasos slágerdalok hol hangoznak el a fantáziadús, látványos előadásiról híres rendező 'epikus színházában': a 19. századi London mételyezett Soho negyedében, vagy a 21. századi Magyarországon?
Látogassanak el november 28-án 19.30 órakor a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházába, és döntsék el önök!
A szegények vérét szívó, 'tisztességesen' üzletelő Peachum-házaspárt Ottlik Ádám és Stubendek Katalin, lányukat, Polly-t az aranytorkú Györfi Anna alakítja. A charmeur koldusvezér Bicska Maxi szerepében az egykori városligeti hintáslegényt, Köles Ferencet köszönthetik, a retteget Tigris Brown-t pedig kettős szereposztásban láthatják, Széll Horváth Lajos és Szikszai Rémusz alakításában.

Sok szeretettel várjuk Önöket!
SZÍNHÁZTÉR magazin 
Minden  hónap utolsó csütörökén 15.00-16.00 óra között az MR6 - A Régió Rádiója Pécsi Stúdiójából az FM 101.7 MHz-en, ismétlés vasárnap du. ugyanebben az időben.
HALLGASSA MEG AZ EDDIGI FELVÉTELEKET... (MP3)

FIGYELEM!
BARÁTI KÖR KÁRTYA folyamatosan váltható Jegypénztárunkban! (A SZABÁLYZAT-ról itt olvashat)
SZÍNHÁZUNK DÍJAI és DÍJAZOTTAI a 2008/2009-es évadban
BAT KÖZÖNSÉGDÍJ | STENCZER BÉLA színművész
SZENDRŐ JÓZSEF - DÍJ | HERCZEG ADRIENN színművész
A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZÉRT NÍVÓDÍJ | VÁRADI MARIANNA operaénekes
A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZÉRT NÍVÓDÍJ | LIPICS ZSOLT színművész
DOMJÁN EDIT-DÍJ | DARABONT MIKOLD színművész
ÚJ! ÚJ! ÚJ!
Már kapható a Pécsi Nemzeti Színház
AJÁNDÉKUTALVÁNYA


Ajánljuk cégeknek, intézményeknek, kis- és nagyvállalkozásoknak egyaránt.
Lepjék meg munkatársaikat, partnereiket!
De magánszemélyeknek is kitűnő, ajándékozzák meg barátaikat, szeretteiket karácsonyra, vagy bármely ünnepi alkalomra.
Egy szép, tartalmas színházi est a legszebb ajándék!
SIKER!
A SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA - 2007/2008


A KÉPZELT BETEG című előadásunk (rendező: Mohácsi János) a Színikritikusok szavazatai alapján a 2007/2008-as évad LEGJOBB ELŐADÁSA díját nyerte el, HERCZEG ADRIENN pedig ugyanebben az előadásban nyújtott alakításáért a LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ DÍJÁT érdemelte ki.

A díjazottak teljes listája és a hétfői díjátadón készült fotóalbum a Magyar Színházi Társaság honlapján...



2007/2008-AS ÉVADUNK HÍREI

Elhunyt Marczis Demeter (1931-2008)

Életének 77. évében váratlanul elhunyt Marczis Demeter, Liszt-díjas, érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja. 1959-ben szerződött a Pécsre, az akkor alakuló operatársulat alapító tagjaként, ahol Verdi: Rigoletto című operájának Sparafucile szerepében debütált. 29 éven keresztül volt a színház meghatározó magánénekese, s négy évig az operatagozatot is vezette. Mindvégig meghatározó, kimagasló egyénisége volt Pécs város zenei életének. Szerepeivel, oratórium-szólóival, dalestjeivel, a különböző hangversenyeken nyújtott emlékezetes szerepléseivel méltóképpen szolgálta Pécs és Baranya zenei kultúráját. Valamennyi alakítását nehéz lenne méltatni, hiszen a Pécsett eltöltött három évtized alatt mintegy hatvan operaszerepet énekelt el, az operairodalom szinte valamennyi basszus és basszbariton főszerepét eljátszotta. Kiváltképp emlékezetesek voltak a Mozart-szerepekben nyújtott alakításai - Ozmin, Don Giovanni, Figaro, Sarastro - de sokakban él még Verdi Don Carlosának Fülöp királyaként vagy éppen Háry Jánosként Kodály művében, illetve Bartók Kékszakállú hercegeként. Zenei és hangi adottságai mellett színészi képességei is remekül érvényesültek.

A pécsi operajátszás mellett rendszeres résztvevője volt az országos zenei életnek, számos rádiófelvétel őrzi hangját, mint ahogy jónéhány operafilmben is szerepelt. Európa majd minden országában vendégeskedett, de terjesztette a magyar zenei élet jó hírét az amerikai és az ázsiai földrészen is.
Művészi munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, a már említett Liszt-díj és Érdemes művész-cím mellett többek között birtokosa volt a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének, a Janus Pannonius-díjnak és Pécs Város Nívódíját is magáénak mondhatta.

Marczis Demetert a Pécsi Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Temetése 2008. május 9-én, déli 12.00 órakor lesz Budapesten, a Fiumei úti Sírkertben (Kerepesi temető).

ELMENT MARCZIS DEMETER

'Majd alszom én, ha véget ér a kín, s hűlt testem bíbor bársonyba rejtik, Majd alszom én a véghetetlen éjben, ott hol sírom lesz az Escorial...' Hányszor zúgott a vastaps, mikor e gyönyörű dallamokat énekelted, csodálatosan zengő hangodon, rendkívül szuggesztív színészi alakítással, ugyanakkor mélyen emberi átéléssel, és végtelen szomorúsággal... Most mi is szomorúak vagyunk Döme, mi a pécsi színház társulatának valamennyi tagja, de mondhatom, hogy az egész magyar zenei élet, a közönség, a sok-sok barátod és tisztelőd.

Gyönyörű és teljes életútat hagytál Magad mögött, három évtizeden át szolgáltad a pécsi operatársulatot, melynek 1959-ben alapító tagja voltál, mikor is Verdi: Rigoletto című operájának Sparafucile szerepében debütáltál. 29 éven keresztül voltál a színház meghatározó magánénekese, s négy évig az operatagozatot is vezetted. Mindvégig meghatározó, kimagasló egyénisége volt Pécs város zenei életének. Szerepeiddel, oratórium-szólóiddal, dalestjeiddel, a különböző hangversenyeken nyújtott emlékezetes szerepléseiddel méltóképpen szolgáltad Pécs és Baranya zenei kultúráját. Valamennyi alakításodat nehéz lenne méltatni, hiszen a Pécsett eltöltött három évtized alatt mintegy hatvan operaszerepet énekeltél el, az operairodalom szinte valamennyi basszus és basszbariton főszerepét eljátszottad. Kiváltképp emlékezetesek voltak a Mozart-szerepekben nyújtott alakításaid - Ozmin, Don Giovanni, Figaro, Sarastro - de sokakban élsz még Verdi fent idézett Don Carlosának Fülöp királyaként vagy éppen Háry Jánosként Kodály művében, illetve Bartók Kékszakállú hercegeként. Zenei és hangi adottságaid mellett színészi képességeid is remekül érvényesültek.

A pécsi operajátszás mellett rendszeres résztvevője voltál az országos zenei életnek, hál'Isten számos rádiófelvétel őrzi hangodat, mint ahogy jónéhány operafilm is. Európa majd minden országában vendégeskedtél, de terjesztetted a magyar zenei élet jó hírét az amerikai és az ázsiai földrészen is.
Művészi munkásságodat számos kitüntetéssel ismerték el, a Liszt-díj és az Érdemes művész-cím mellett többek között birtokosa voltál a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének, a Janus Pannonius-díjnak és Pécs Város Nívódíját is magadénak mondhatod.

Nos, ezek a csupasz tények, természetesen dióhéjban, egy nagyívű pálya szürke életrajzi adatai. De hol van ebben az EMBER? Minden alakításodban, valamennyi szerep művészi megformálásában, de főképpen a magánéletben. Tudom, ilyenkor szépeket illik mondani, de akarva sem tudnék találni olyan embert, aki ne szeretett volna. Végtelen humánummal egyengetted a fiatal kollégák művészi pályáját, közvetlenséged mindenki meghódított.

Büszke voltál, hogy a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja lettél - nos ez az örökös tagság tovább él, valóban örökre itt maradsz velünk, mert személyiséged, szellemed már beleívódott e falakba - immár kitörölhetetlenül.
'Majd alszom én...' Aludj nyugodtan Döme, teljes életet éltél, Béke veled.

Simon István
Tomoceusztakatiki vagy Gyugyu? Ön melyiket választaná?
- Az ötödik pecsét - bemutató április 12-én a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán -

Utolsó bemutatójához érkezett a Pécsi Nemzeti Színház. Egy Csehovval megnyitott évadnak mi is lehetne méltóbb befejezése, mint Sánta Ferenc (képünkön) filozofikus, csodálatosan megírt, felkavaró műve, melyet Balikó Tamás direktor és a POSZT versenyprogramjába beválogatott pécsi Ivanov előadás ifjú rendezője, Funk Iván közösen állított színpadra.
A drámai sűrűségű, sötét atmoszférájú történet szenvedélyesen kérdez, kutatja az emberi sors átfogó erkölcsi igazságát: ha választhatna az ember, hogy mi lenne inkább Tomoceusztakatiki, lelkiismeret nélküli zsarnok, vagy a kínzásokat és megaláztatást némán tűrő rabszolga, Gyugyu, vajon melyik mellett döntene? Vajon szenvedő igaz ember lenne, vagy olyan, aki mások gyötrelmén boldogságot vásárol magának? A válasz kézenfekvőnek tűnik... vagy mégsem?
Hogyan viselkedik a múlt és jelen nélküli, jelentéktelen kisember a fasiszta terror idején, mikor akarata ellenére a történelmi körülmények börtönében választania kell az élet alapkérdései között, és nem élheti tovább a maga szuverén életét. De nézzünk jól körül a világban és önmagunkban: nem aktuálisabb-e ez a dilemma, mint valaha? Lehet e döntést, jó döntést hozni, ha az egyén és a körülmények feloldhatatlan ellentétbe kerülnek? Ha választani kényszerülünk saját elveink, életünk és szeretteink élete között? Szabad-e az ember vagy a mindenkori társadalmi- történelmi körülmények rabja?
És Önök? Önök mit gondolnak: Tomoceusztakatiki vagy Gyugyu? Jöjjenek el április 12-én este 19 órakor a Pécsi Nemzeti Színházba és döntsenek!
Szeretettel várjuk Önöket!
DECALOG | 2008. április 17., csütörtök 19.00h - Nagyszínház
Az Aradi Teatrul Clasic vendégjátéka | mozgásszínházi előadás

Kieslowski - a filmes Tízparancsolat atyja

A tíz szent parancs a filmrendezők számára is ihletforrást jelentett. A legjellegzetesebb példa erre a Krzysztof Kieslowski lengyel filmrendező Tízparancsolat (Dekalog) című, tízrészes filmsorozata. Kieslowski 1957-ben iratkozott be Színművészeti Főiskolába, színi rendezői képzést kívánva, de nem lévén rendezői szak, a filmet választotta átmeneti képzésként. Otthagyva az iskolát, egy ideig színházi szabóként dolgozott. Kétszer próbálkozott felvételizni a híres lodzi filmiskolába, csak harmadszorra sikerült, abba az intézménybe, amely olyan meghatározó neveket adott az európai filmművészetnek, mint Roman Polanski vagy Andrzej Wajda.
Kieslowski négy éven át (1964-68 között) tanult Lodzban, ez alatt elvesztette érdeklődését a színház iránt, és a dokumentumfilm felé fordult. Fő ihletforrása a munkások, a katonák, a városlakók mindennapi élete volt, és igen hamar megtapasztalhatta, hogy a lengyelek életének minél valósághűebb tükrözése összetűzésre vezet az akkori hatóságokkal. A legkeményebb példa erre a Munkások '71 című filmje volt, amelyet csak komoly cenzúrázást követően vetíthettek le. Miután egy másik, Az állomás című filmjének egyes részeit szinte bizonyítékként használták fel egy perben, Kieslowski felhagyott a dokumentumfilmmel, meggyőződve arról, hogy a művészfilm sokkal nagyobb művészi szabadságot kínál, ezzel sokkal hitelesebben tükrözheti a mindennapok valóságát.

További részletek...
TÁRSULATUNK ÚJRA VERSENYBEN!
A Pécsi Nemzeti Színház IVANOV előadása a POSzT Versenyprogramjában...

A hagyományokhoz híven április1-én Kukorelly Endre író (képünkön), az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó válogatója nyilvánosságra hozta, hogy mely előadásokat válogatott be a 2008. június 5-14. között immár 8. alkalommal megrendezésre kerülő POSZT versenyprogramjába.

Kukorelly Endre 141 előadás megtekintése után a következő produkciókat tartotta a legjobbaknak a 2007. április 1. - 2008. március 31. között bemutatott előadások közül.

VERSENYPROGRAM ITT >>

POSzT KÖZÖNSÉGZSŰRI kerestetik...
(VIII. POSzT 2008. június 5-14. - www.poszt.hu)

Közönségzsűritag lehet, aki baranyai lakos és jegyet vált a Színházi Világnapon a Pécsi Nemzeti Színház március 27. 19.00 órakor kezdődő előadására, a Balikó Tamás rendezte Hippolyt, a lakáj című zenés vígjátékra.
Aki komolyan gondolja, hogy szívesen és felelősséggel részt venne ebben a munkában, annak ki kell töltenie az érkezésekor kapott jelentkezési lapot és az előadás végéig be kell dobnia a kijelölt urnába.
Közülük sorsolják ki - közjegyző jelenlétében, egy későbbi időpontban - a szerencséseket.
Az első öt személy alkothatja a közönségzsűrit, de a biztonság kedvéért két póttagot is sorsolnak.
A sorsolást a Pécs TV élőben közvetíti (a pontos időpont honlapunkon és a sajtóban is olvasható lesz).
A zsűritagoknak vállalniuk kell, hogy június 5-14. között minden versenyprogramot megnéznek.
Nyilvánvaló, hogy a leendő zsüritagnak a POSzT idejére szabadságot kell kivennie, ráadásul ha nem pécsi lakos, akkor szállásról is magának kell gondoskodnia.
Ezért szerencsésebb, ha itt lakik, bár nem kizáró ok, ha Baranya más településén él.

Ha érdeklik a legfrissebb és legfontosabb POSzT információk, iratkozzon fel a Találkozó hírlevelére a www.poszt.hu oldalon!
Egy monumentális hattyúdal a művészet erejéről - Offenbach: Hoffmann meséi
- márciusi operabemutató a Pécsi Nemzeti Színházban -

Március 7-én 19 órától egy újabb bemutató várja a színházkedvelő közönséget a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán. A Valahol Európában és A denevér évadokon átívelő sikere után Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai-díjas igazgatója és főrendezője ezúttal Offenbach három felvonásos romantikus remekművét, a Hoffmann meséit állította színpadra. A zseniális operett-gyáros Offenbach élete végén, halálos ágyán komponálta meg pompás, monumentális hattyúdalát, első és egyetlen operáját. A Párizs dekadens miliőjét megidéző történet magját a fantasztikus-bizarr történeteiről elhíresült Hoffmann elbeszélései adják. A hol érzéki és játékos, hol sötét és komor tónusú szerelmi mesékből megkomponált történet a művészsors gyönyörű allegóriája a maga küzdelmeivel, reménytelenségével és tragikumával, de mely egyszersmind az alkotás erejét hirdeti, s mely a művészetet létértelmező gesztussá emeli. Az előadásban az operatagozat kiváló énekesei mellett a Pécsi Szimfoniettát és a Pécsi Balett tagjait is köszönthetik.
Kedves színházkedvelő Barátaink, várjuk Önöket!
Elhunyt Péter Gizi (1929 - 2008)

Ismét gyászol a Pécsi Nemzeti Színház. Életének 79. évében elhunyt Péter Gizi, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja, a pécsi színházszerető közönség hosszú időn át ünnepelt szubrett-komikája.

Az Országos Színészegyesületi Sziniiskola elvégzése után a Szolnoki Szigligeti Színházban kezdte pályafutását, majd a pesti Magyar Színház, Győr, Kecskemét és Debrecen voltak a pályakezdő évek állomásai. 1951 óta - egy rövid kitérővel - a Pécsi Nemzeti Színház művésze. Munkássága elismeréseként elnyerte a Szendrő József-díjat, a Gobbi Hilda életmű-díjat, majd legutóbb Siófok város Kálmán Imre-díját.

Péter Gizi a főszerepek hosszú sorának eljátszásával tett szert rendkívüli népszerűségre. Pályája kezdetén nagy sikerrel alakította a Liliomfi Mariskáját, Moliere Tartuffe-jének Dorináját, vagy éppen az Úri muri Rozikáját. Rendkívüli tánc és énektudása a zenés műfaj felé sodorta - országosan ismert és elismert szubrettként parádés sikereket aratott a Csárdáskirálynő Stázijaként, majd később -kiváló komikai vénáját kamaztoztatva- Ceciliát is eljátszotta. Szinte valamennyi klasszikus operett szubrett-főszerepét eljátszotta, főleg Kálmán Imre, Lehár, Szirmai Albert és Ábrahám Pál műveiben teljesedett ki színészi képessége, tánctudása és nem utolsó sorban kiváló hangi adottsága.

Péter Gizi szinte minden műfajban maradandót alkotott, színpadi szerepein túl több filmben és TV-játékban is szerepelt, melyek közül kiemelkedett a Régi idők focija, a Bambini di Prága, a Krebsz, az Isten - s természetesen a Tenkes kapitánya című népszerű sorozatban nyújtott alakítása.

Utolsó - és sokak számára emléklezetes - alakítása a pécsi színpadon a Gül Baba című Huszka-operett Zulejkája volt – 1999-ben.

Péter Gizit a Pécsi Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, temetése 2008. február 25-én 13.30 órakor lesz a Pécsi Központi Temetőben.
Elhunyt Kós Lajos (1924 - 2008)

2008. február 5-én, 84. életévében elhunyt Kós Lajos Jászai-díjas bábművész, a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház örökös tagja.
A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után főiskolai tanársegéd, majd a Népművelési Intézet munkatársa volt. Már főiskolás éveiben kezdett bábjátékkal foglalkozni. 1961-ben Pécsre költözött és megalapította a Bóbita Bábegyüttest. Első sikerét a Bóbitával az 1965-ös Ki-Mit-Tud?-os győzelem jelentette. Különleges, felnőttekhez szóló zenés bábpantomim előadásaival kiemelkedő értéket hozott létre a magyar bábművészetben.
1981-től 89-ig a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának művészeti vezetője. Több bábjátékos tankönyv szerzője, illetve társszerzője.

Főbb tervezései és rendezései:
- Rómeó és Júlia (kézpantomim) 1967
- Emberke (bábpantomim) 1970
- A kékszakállú herceg vára 1971
- Egy kiállítás képei (bábpantomim) 1973
- Lemminkainen anyja (bábpantomim) 1976
- Bolero, Bóbita show 1980
- A fából faragott királyfi (bábpantomim) 1981
- Pulcinella (kézpantomim) 1982
- Operasaláta 1983

Főbb díjai:
UNIMA diploma (a Nemzetközi Bábművész Szövetség díja)
'Blattner' érem
Jászai - díj (1986)

2003-ban létrehozta a 'Kós Lajos Alapítványt'.

Kós Lajost a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház saját halottjának tekinti, 2008. február 20-án 14.30 órakor lesz a Pécsi Központi Temetőben.
Feloldódás, immár 100. alkalommal
- A Grace és Gloria januári jubileuma-

Vajon mi a félelmetesebb: az elmúlással, vagy az elpazarolt, értelmetlen élettel való szembenézés? S egyáltalán: hogyan lehet elviselni a halál közelségét beletörődve a megmásíthatatlanba? Hátborzongató kérdések ezek, kérdések, melyekre január 11-én immáron 100. alkalommal keresi a választ a Grace és Gloria című előadás a Pécsi Nemzeti Színház stúdiószínpadán. Tom Ziegler darabja emberközelbe szeretné hozni az onnan jó ideje kitiltott halált, az élet természetes körforgásának részeként mutatva azt be. Teszi ezt minden melodráma és pátosz nélkül, sőt, olykor remek humorral fűszerezve. Grace (Sólyom Katalin) idős, rákbeteg asszony, aki azonban derűs életbölcsességgel és belenyugvással várja a halált. Gloria (Füsti Molnár Éva) önkéntes szociális munkásként érkezik hozzá, hogy mellette legyen utolsó napjaiban, ám valójában elveszített kisfiát gyászolva 'vezekel', képtelen szembenézni az elmúlással, feldolgozni a halált. A két Jászai-díjas művésznő miközben mosolyra fakasztó szellemességgel ábrázolja a két nő kezdeti civakodását, Grace fanyar, szókimondó humorát és Gloria túlbuzgó ügyetlenségét, finom érzékenységgel jeleníti meg a közöttük egyre szorosabbá szövődő érzelmi köteléket. A halál közelsége teremtette intim pillanatokban felnyílnak a ki nem mondott félelmek, az elfojtott érzelmek titkos zsilipjei: gyermekeik haláláról, az élet röpke-tünékeny boldogságáról mesélnek egymásnak, nekünk. Az élettől és az élőktől búcsúzó Gloria utolsó üzenete: 'A Jóisten valamiért csak teremtett, és ha nem is voltam más, csak egy közbülső láncszem, mely összetart másik kettőt, akkor is fontos voltam és nélkülözhetetlen.' Egy élet konklúzióját összefoglaló, egyszerű búcsúszavak ezek, melyekben azonban feloldódik a haláltól és az elvesztegetett élettől való félelem. E könnyesen szép jubileumra várjuk önöket, melyen maga a szerző is tiszteletét teszi.
Egyedülálló glória a pécsi színjátéknak
Grace és Gloria századszor
Sólyom Kati a szeretet színművében élete legnagyobb sikerét aratja
Mészáros B. Endre írása - Új Dunántúli Napló

A Grace és Gloriának január elején lesz a 100. előadása, és ilyen sikerre soha nem volt még példa a PNSZ stúdiószínházi és kamaratermi történetében.

Napjainkban az országban évente félezer színdarabot mutatnak be, így a gyengébb próbálkozások hamar kihullanak az emlékezet rostáján. A Pécsi Nemzetiben például az utóbbi évtizedben csak két olyan munka született – a Jézus Krisztus Szupersztár és a Valahol Európában, mely megért száz előadást.
Mindkettő többszereplős, táncos, zenés nagyszínházi show-műsor. Most pedig a Grace és Gloria a harmadik, mely belép a Százasok Klubjába, ami a maga nemében egyedülálló eredmény. Ugyanis egy prózai darabról van szó, mindössze két szereplővel, és eddig kizárólag szobaszínházi játékkal. Holott műsorra tűzésekor sokan azzal óvták Füsti Molnár Évát, a rendező-színésznőt, és Sólyom Katit, a másik főszereplőt, hogy legfeljebb néhány előadásra alkalmas ez a mű, miután a halálról szól, az elmúlásról. Aztán a premiert követően meglepő események következtek. Cégek, intézmények béreltek ki egymás után teljes előadásokat, a hospice szolgálat pedig egyenesen úgy tekinti ezt a színjátékot, mint a szervezet működésének tömör tartalmát.

Sólyom Kati, Grace, az idős hölgy alakítója úgy fogalmaz, élete talán legnagyobb sikere ez, s nem valószínű, hogy hoz még a pályája ilyen kitűnő szerepet. Utoljára a Légy jó mindhaláligban Nyilas Misiként kapott hasonló visszajelzéseket. Állandóan csörög a telefonja, és a leggyakoribb üzenet az, hogy napokon át foglalkoztatja az embereket a történet. Sokan vannak, akik ötször, tízszer is eljöttek megnézni, mert mindig akadt valami újabb értelmezési szempont. Hát kívánhat ennél többet egy színész?

A szereplők úgy látják, ez nem egy rétegdarab. A halálra készülő de életigenlő, és az életre ítéltetett, de halálra vágyó nő története számvetés a földi létünkről érzelmi és értelmi alapon, amelyben az egymással való törődés megkülönböztetett figyelmet kap. Talán éppen ezért ilyen sikeres, hiszen napjainkban a szeretet nem számít meghatározó értéknek. Ez egy mindenki számára élvezhető, élményt adó mű, nemtől, életkortól és iskolázottságtól függetlenül. Olyan igazi sírós-nevetős színház. A legkedvesebb internetes üzenet így summázza a darab lényegét: Ezt legalább egyszer mindenkinek látnia kell. Miért nem teszik kötelezővé a megtekintését az iskolásoknak?

A sikerdarab jövője
A Grace és Gloria sikersztorija nem ér véget a 100. bemutatóval, a közönség igénye esetén továbbra is műsoron lesz. Emellett a páros lehetőséget kapott a teátrumtól, hogy ezentúl a régióba és az ország más pontjaira is elvihesse az előadást mobil díszletekkel és jelmezekkel. A darab jövője mellett szól az is, hogy 2008. az EKF felvezetéseként az Egészségkultúra éve. Sólyom Kati emellett önálló esteket is ad. A Janus Egyetemi Színházban például állandó telt ház előtt játszik a Majakovszkij misztériuma verses összeállításban.

Jubileum a szerzővel
A 100. előadás január 11-én 19.30-kor lesz a Pécsi Nemzeti Színház Kamaratermében, mert a színmű iránt nem csökken, inkább nő az érdeklődés, így át kellett vinni a játékot a szobaszínházból egy nagyobb térbe. A kamaratermi ünnepi előadásra még fogadják a jegyigényeket a PNSZ Szervezési irodáján. A díszbemutatóra meghívták az amerikai szerző, Tom Zieglert is, aki remélhetőleg eljön a nagy eseményre, annál is inkább, mert a darabot Európában mindeddig Pécsen kívül csak Bécsben játszották.
Most csak nekik szólt a taps
- a kollégák, a közönség és a szakma idei díjazottjai a Pécsi Nemzeti Színházban -

Estéről-estére színpadra lépnek, mesélnek az élet napos és árnyas oldaláról, kacagtatnak és szívbe markolnak, játszanak mindannyiunk örömére, önzetlen alázattal. Ám minden évben, így idén is eljönnek azok a pillanatok, amikor a nézők, a szakma, és maguk a színészkollégák köszönetet mondhatnak, esték, amikor az előző évad kedvencei egyedül állnak a színpadon és - ha néhány percre is csupán - csak őket ünnepli a közönség elismerő tapsa.

Idén a Szendrő József-díjat a társulat titkos szavazással Széll Horváth Lajosnak ítélte oda, aki 2001 óta a szerelmes-naiv Danceny-től kezdve, a Liliom ördögi Fogalmazóján át az orosz Jago-ként életre keltett Verhovenszkij-ig emlékezetes alakítások egész sorával bizonyította tehetségét a Pécsi Nemzeti Színház deszkáin.

Az elmúlt évad közönség-kedvencének járó BAT-díjat a Pécsi Balett igazgatója, a táncos-koreográfus
Vincze Balázs vehette át, aki a nemrégiben bemutatott Spartacus2076-tal bizonyította: rászolgált a pécsi színházrajongók szeretetére és bizalmára.


A Színház nívódíjainak átvételére idén két fiatal színészt szólítottak színpadra november 23-án: az összetéveszthetetlen, érzéki hangú, ezerarcú színművésznő, Herczeg Adrienn, és a Liliom Ficsúrját és a Senák Rák Janiját azonos színészi bravúrral megformáló Zayzon Zsolt az elmúlt évadokban nyújtott kiemelkedő alakításaikkal érdemelték ki a szakmai kuratórium elismerését.




Hát szóljon most egy pillanatra csak nekik a taps: szívből gratulálunk!
A Pécsi Balett bemutatója:
Spartacus 2076 (November 23. 19.00 Nagyszínház)
Két felvonásban a Pécsi Balett ifjú táncművészeinek előadásában.

Spartacus legendás alakja kel életre és szól a ma emberéhez a Pécsi Balett új nagyszínpadi bemutatóján. A Pécsi Balett mai arculatához tökéletesen illeszkedő ősbemutató előadás új koncepcióval, a koreográfiához készült zenei kompozícióval, különleges jelmezekkel és díszlettel várja a közönséget.
Rendező-koreográfus: Vincze Balázs táncművész, a Pécsi Balett igazgatója.
KÜZDELEM, LÁZADÁS, ERŐSZAK, SZENVEDÉLY, SZERELEM fülbemászó dallamokkal.
Futurisztikus vízió az emberi küzdelem erejéről
- táncszínházi ősbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban

A tavalyi évad átütő sikerű tánc thrillere, a Bonnie & Clyde után Vincze Balázs egy újabb táncszínházi kuriózummal lepi meg a pécsi közönséget. A november 23-án bemutatásra kerülő Spartacus 2076 a világtörténelem tragikus sorsú, emblematikus lázadó figurája köré szövi szüzséjét. Ám a koreográfia, a rendezés elemeli a klasszikus történetet az értelmezést leszűkítő történelmi múlttól és az aktualizáló jelentől és egy távoli jövőben felvázolt apokaliptikus vízióban beszél az emberi küzdelem elementáris erejéről. Egy tiszta lelkű emberről, aki hitt a személyes sors és a világ megváltoztathatóságában, a szabadság, a szerelem és az akarat diadalában, egy jobb, egy igazabb világ eljövetelében. Mad max-es, futurisztikus látványvilág, gyönyörű muzsika, Vincze Balázs-féle érzéki-expresszív, formabontó koreográfia, és persze a Pécsi Balett ifjú tehetségei...

Kedves színházkedvelő ínyencek! Ezt nem hagyhatják ki!
(2007. október 29.)
Egy tomboló 'felnőtt kamasz' a világ ellen
- Dühöngő ifjúság - bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban
November 9-én újabb premier várja a Pécsi Nemzeti Színház közönségét. Keszég László a nagy sikerrel játszott Varázsfuvola után ezúttal Osborne immár jelképessé vált dühöngő darabjával tért vissza városunkba. A beat-nemzedék korai előképével találkozunk ebben a líraian dühös műben, melynek filmváltozata, a 'Nézz vissza haraggal!' az angol új hullám első világsikere volt. Ám a darab és a főhőst feszítő dilemma aktuálisabb, mint valaha.
Jimmy Porter tombol, iszik, tör-zúz, gyötri, akit szeret és gyötri önmagát. De talán csak azért, mert gondolkodni szeretne és talán tud is egy kicsit. Egy szürke, nyirkos világ hirtelengaragú 'felnőtt kamasza' ő, kinek elege van a politikából, a politikusokból, abból az illúziók nélküli, determinált létből, melyben nincs olyan igaz ügy, melyért küzdeni, lázadni, melyért élni és meghalni volna érdemes. Csak tehetetlenség van, és a tehetetlenség szülte mindent felemésztő, tomboló düh...
A filmvásznon Richard Burton alakította figurát, Pécsett az 'ördögi' Sztavrogin, a színház ifjú tehetsége, Pál András kelti életre.
Várjuk önöket!
(2007. október)
Egy örök kispolgár komédiája és egy csehovi Hamlet drámája.
Októberi premierek a Pécsi Nemzeti Színházban.
Októberben felgördülnek végre a bársonyfüggönyök a Pécsi Nemzeti Színházban, kezdetét veszi az új évad, méghozzá nem is akárhogyan! A társulat két igen erős premierrel nyitja az évet és köszönti a színházkedvelő pécsi közönséget. Október 5-én az idei Pécsi Szabadtéri Játékok nagysikerű bemutatója, a Hippolyt, a lakáj debütál a Nagyszínház deszkáin. A Zágon István színdarabjából készült, bájos-könnyed történet ezúttal Balikó Tamás direktor rendezésében kacagtatja majd a vígjátékok kedvelőit. Kabos Gyula egykori, 'hagymához is hagymát' kívánó, örök kispolgárának szerepében ezúttal Stenczer Béla és Bakai László látható majd kettős szereposztásban, míg az arisztokrata parvenü Schneidernét Füsti Molnár Éva, az úrhatnám lakájt pedig Ottlik Ádám alakítja. A parádés szereposztást a filmből jól ismert, feledhetetlen dallamok: a 'Jaj, de jó a habos sütemény', a 'Holdvilágos éjszakán', vagy a 'Köszönöm, hogy imádott' örökzöld melódiái fűszerezik.
Október 12-én egy frissen végzett ifjú titán, Funk Iván mutatkozik be nálunk egy Csehov remekkel. Az Ivanov afféle csehovi Hamlet, alapvető létproblémákkal küzdő figura, aki azonban kisszerű közegében nem a 'lenni vagy nem lenni', hanem az értelmes, célokkal, tartalommal teli élet és a sekélyes, üres, tartalmatlan vegetálás közti dilemmában vergődik. Mi okozza az egykor ambiciózus, életigenlő fiatalember fásult élet- és önundorát? Vissza tud e találni régi önmagához, visszaadhatja e elveszett ártatlanságát egy új szerelem? És egyáltalán: lehet e tiszta lappal új életet kezdeni, semmissé tenni azt, ami volt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás a már jól bevált Zayzon Zsolt- Darabont Mikold páros főszereplésével.
Köszöntsék hát velünk az új évadot, szeretettel várjuk önöket előadásainkon!

(2007. október)
Közönségkedvencek újra a Pécsi Nemzeti Színház deszkáin.
Októberben a két új bemutató mellett a régi kedvencek is várják és visszavárják a pécsi színházbarátokat.
Október 16-án újra láthatják majd Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot, melyet már 2. éve tart repertoáron a közönség szeretete. Béres Attila rendezése lefújta a hamiskás aranyflittert a század eleji meséről és egy Liget-romantikától megszabadított, letisztult, megrázóan gyönyörű előadásban beszél az emberi kapcsolatok reménytelenségéről. A darab sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a társulat meghívást kapott vele Aradra és Zágrábba is.
Október 30-án pedig a tavalyi évad egyik közönségfavoritja, Georges Feydeau hálószoba-komédiája, A Hülyéje indít újra támadást a rekeszizmok ellen. S hogy mi a századforduló bohózatgyárosának sikerreceptje?: Végy három házaspárt (a hatás kedvéért tégy hozzá egy negyediket), legyen közöttük megcsalt férj, ügyefogyott szerető, bővérű feleség, majd vegyíts bele egy nagy marék félreértést, egy jó adag véletlen egybeesést, hintsd meg némi női bosszúval és intim titkokkal, s végül itasd át az egészet egy kis 'csontváz a szekrényben' filozófiával.. Hogy mi keveredik ki mindebből? Egy fergeteges színes-zajos felfordulás, egy vérbő, kacagtató vígjáték, Béres Attila módra.

(2007. szeptember)
Megalakult a Pécsi Nemzeti Színház BARÁTI KÖRE
A kör tagjai óriási kedvezménnyel látogathatják az évad valamennyi előadását. Szeretettel várunk minden színházat szerető, vagy azt támogatni kívánó barátot!

A BARÁTI KÖR tagja jogosult a színház valamennyi, az évadban műsoron lévő előadásra 1 db szakmai jegyet váltani kedvezményes 500 Ft/db áron az általa választott időpontra, amennyiben megfelelő helyet talál. A vásárlásnál köteles bemutatni a tagkártyát, személyi és/vagy diáknyugdíjas igazolványát.
A jogosultság át nem ruházható, ezért a színház-látogatásnál is kérjük a kártyát felmutatni.
A tagkártya tulajdonosát évi 2 alkalommal fogadásra is meghívjuk, ahol találkozhat a színház muvészeivel, elmondhatja gondolatait, javaslatait.
Ezen kártya a 2007-2008. évadra érvényes.

(2007. szeptember 6.)
Közönségcsalogató évadnyitány a Pécsi Nemzeti Színházban

Az idei évad sok meglepetést tartogat Pécs színházkedvelő közönségének- derült ki a Pécsi Nemzeti Színház szeptember 4-én megtartott sajtótájékoztatóján.
Az esztétikai paletta teljes skáláját felvonultató repertoár mellett új kezdeményezésekkel kívánják növelni a színházba járási kedvet, közvetlenebb, meghittebb kapcsolatot szeretnének kialakítani közönségükkel. Ennek érdekében életre hívták a színház Baráti Körét, melybe minden színházrajongót szeretettel várnak. S hogy milyen előnyökkel jár a tagságot igazoló csinos kis kártya? Azon túl, hogy tulajdonosa az évad valamennyi előadását jelentős kedvezménnyel tekintheti meg, ráadásul a kissé szigorú bérletrendszerrel ellentétben az általa megválasztott időpontban, lehetőséget teremt a színpad és a nézőtér, a művészek és a közönség közti falak lebontására is. A szeptember 4-től megvásárolható kártya ugyanis egyben meghívó, belépő az évad során két alkalommal megrendezésre kerülő, fogadással egybekötött találkozóra, mely alkalmat ad a művészekkel való személyes találkozásra, a vélemények, gondolatok megosztására is.
Bár az évad csak októberben veszi kezdetét, mint kiderült, a PNSz szeptemberre is tartogat meglepetéseket a pécsi közönség számára.
A 26-29. között megrendezésre kerülő I. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozóval a tánc világa iránt érdeklődők egyre bővülő körének kívánnak kedveskedni. A táncművészet igen széles, a klasszikus balettől a néptáncig és a kortárs táncig ívelő műfaji skáláját felvonultató találkozóval hagyományt kívánnak teremteni városunkban, mely terveik szerint 2010-re a POSzT-hoz hasonló, nagy volumenű fesztivállá nőné ki magát. Idén Moszkva és Görögország kiemelkedő társulatait látják vendégül, de természetesen a hazai csillagok, a Győri Balett, a Budapesti Táncszínház, valamint városunk büszkesége, a Pécsi Balett produkciójában is gyönyörködhetnek majd a műfaj kedvelői.
Keresés:


alkotók
előadások
bérletek

- Vezetők
- Színművészek
- Magánénekesek
- Asszisztensek, súgók, ügyelők
- Dramaturg
- A kibővített énekkar
- Szervezési iroda
- Karmester
- Karigazgató
- Örökös tagok
- Titkárság
- Korrepetítorok
- Énekmester
- A Pécsi Balett
- Gazdasági osztály
- Műszaki dolgozók
- Gondnokság



Vendégművészeink szállásáról a Danubius Hotels Group pécsi szállodái, a Hotel Palatinus City Center és a Hotel Pátria gondoskodnak.



Színházunk hangtechnikáját az ARTON berendezései egészítik ki





A Pécsi Balett honlapja

A Pécsi Országos Színházi Találkozó hivatalos honlapja

Szállás Pécs, Pécs szállás, Pécsi szállások




- Színpadtechnika
------------------------
Az évad előadásai és a honlapon található összes produkció
------------------------
- SMS küldés
- Parkolási lehetőség

------------------------
- Pécsi Szabadtéri Játékok
- Pécsi Horvát Színház
- Bóbita Bábszínház
- Pécsi Harmadik Színház

Hírlevelünk, színházunk honlapja és a Jegypénztárunknál LCD TV-n látható prezentáció
APPLE (Macintosh)
gépeken készül.






Turisztikai információk Pécs













A Színház története (fotók)

Titkárság
7621 Pécs, Perczel u. 17.
Tel: 72/ 512-660, 512-671

Szervezési iroda
7621 Pécs, Perczel u. 17.
Tel: 72/ 512-675, 211-965
Tel/Fax: 72/ 512-669

A Magyar Színházi Társaság hivatalos honlapja



Puchner Kastélyszálló Bikal



A Jelenkor folyóirat hivatalos honlapja

A Pannon Filharmonikusok hivatalos honlapja

A Janus Egyetemi Színház hivatalos honlapja

© Pécsi Nemzeti Színház
Minden jog fenntartva.
Az oldalak tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.

Legyen a kezdőlapom!
vissza a főoldalra